Tavaszi �jhagyma

( Allium cepa )

Talaj:

J�l n� szerves anyagban gazdag talajon, de a k�nny� talajt kedveli. Vet�sforg� alkalmaz�s�val a k�rtev�k, �s a betegs�gek elszaporod�sa megg�tolhat�. Nevelhet� vir�gl�d�ban, d�zs�ban �s szabadf�ldben.

�l�hely:

A nyitott, napos helyeket kedveli, de a kev�s �rny�kon is megmarad.

Vet�s:

Minden 3. h�ten kora tavaszt�l k�s� ny�rig vethetj�k, �gy mindig van friss �jhagyma. Kora tavaszi szed�shez vess�nk  olyan fajt�kat, amik �ttelelnek. A magokat 1 cm m�lyre sz�rjuk 10 cm sort�vols�ggal.

Gondoz�s:

Eg�sz termeszt�si id� alatt gyoml�ljuk, �s sz�raz peri�dusokban �nt�zz�k a n�v�nyeket. Az �ttelel� fajt�kat takar�ssal v�dj�k a hideg ellen.

Begy�jt�s �s t�rol�s:

Vet�st�l sz�m�tva 8 h�t mulva szedhet�. Laz�tsuk meg a talajt vill�val, miel�tt kih�zn�nk a n�v�nyeket, a szed�se egyben ritk�t�s is lehet.

K�rtev�k �s betegs�gek:

A legkomolyabb ellens�ge a hagymal�gy, mejnek l�rv�i a hagyma gum�j�t r�gj�k. A lev�l els�rgul, v�g�l elpusztul a n�v�ny.

A fonalf�reg is k�rtev�je, a hagymafejek puhul�s�t id�zi el�, a beteg n�v�nyeket t�vol�tsuk el.

A feh�rrothad�s �s a hagyma�sz�g is fel�theti fej�t n�ha. Ha s�lyosbodik a helyzet akkor �j term�helyet kell biztos�tani a n�v�nyeknek.

M�vel�s:

Vet�si id�: kora tavaszt�l kora �szig

Vet�si t�vols�g: 1 cm v�konyan sz�rva

Vet�si m�lys�g: 1 cm

Sork�z: 10 cm

Ritk�t�si t�vols�g: Vess�k �gy, hogy szed�s k�zben egyben ritk�tsuk is

Begy�jt�s: 8 h�ttel a vet�s ut�n szedhet�

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s