Fejesk�poszta

(Brassica oleracea Capitata)

Talaj:

A k�poszta a k�t�tt, term�keny talajt szereti ami nem frissen tr�gy�zott, ez�rt az �ltet�s el�tt n�h�ny h�nappal tr�gy�zzuk a f�ldet �rett, szerves tr�gy�val vagy kerti komposzttal.

A savas, nedves talaj kedvez a gomb�s betegs�geknek (golyva), ezt elker�lend� biztos�tani kell a talaj v�zelvezet�s�t. Vet�sforg� alkalmaz�s�val megel�zhetj�k a fert�z�sek kialakul�s�t.

�l�hely:

A fejesk�poszta j�l terem a nyitott, napos helyeken, elviseli az er�s napf�nyt is.

�ltet�s szabadban:

Mindegyik k�posztaf�l�t jobb ek�sz�r nevel��gy�sba vetni.A magokat v�konyan sz�rjuk 1 cm m�lyen, 15 cm sork�z�kkel.    Azut�n, hogy a magok kikeltek, �ltess�k �t a pal�nt�kat 8 cm-re egym�st�l, elker�lend�, hogy a hajt�sok gyeng�k lesznek.

Ha a pal�nt�k el�rik a 10 cm -es magasss�got, �s 5-6 levelet hajtanak, �ltess�k ki �lland� hely�kre, de el�z� nap j�l �nt�zz�k meg �ket, nehogy a kiemel�sn�l a sz�r �s a gy�kerek megs�r�ljenek. Az �ltet�s  el�tt egy h�ttel �ltal�nos  tr�gy�val tr�gy�zzuk a talajt, kiv�ve ott,ahova a tavaszi fajt�kat fogjuk vetni.

�ltess�k egym�st�l 35 cm -re a tavaszi �s ny�ri, 50 cm-reaz �szi �s t�li fajt�kat. A sort�vols�g a tavaszi �s a ny�ri k�poszt�n�l 60 cm, az �szi �s t�lin�l 65-70 cm -er legyen. A n�v�nyek t�v�ben d�ng�lj�k le a f�ldet, �s �nt�zz�k meg alaposan.

�ltet�s �veg al�:

A kora ny�ri fajt�k magjait t�l k�zep�n vess�k hidegh�zban, magt�lc�ra, cs�r�ztat� ed�nybe vagy modulokba. Amikor a pal�nt�k el�g nagyok, tegy�k �t, �s nevelj�k �ket �n�ll� ed�nyekben.

A kora tavaszi ki�ltet�sn�l b�r�val v�dj�k �ket, az �ltet�si t�vols�g ebben az esetben is megegyezik az el�z�ekkel. Ha pal�nt�t v�s�rolunk �gyelj�nk arra, hogy nehogy golyv�s n�v�nyeket vigy�nk haza.

Gondoz�s:

�nt�zz�k a pal�nt�kat, k�l�n�sen �t�ltet�s ut�n. Tartsuk gyommentesen a ter�letet. Takarjuk be a talajt kerti komposzttal, amely seg�t a nedvess�g megtart�s�ban �s a gazosod�s elker�l�s�ben.

Ha vetem�nyes�nk hajlamos arra, hogy elszaporodjanak benne a k�rtev�k (gy�k�rr�g� lepke) tegy�nk abroncsot vagy m�anyag gall�rt a n�v�ny t�ve k�r�, hogy megakad�lyozzuk a pet�k lerak�s�t.

Begy�jt�s �s t�rol�s:

Ha kell�en megkem�nyedtek a fejek, v�gjuk le �ket, �s �ssuk ki a sz�rat. A tavaszi k�poszt� sz�r�t azonban hagyjuk a f�ldben, mert azok kihajtva �jabb  n�gy k�poszt�t teremnek.

K�rtev�k �s betegs�gek:   l�sd men�ben

M�vel�s:

Tavaszi k�poszta

Vet�si id�: k�s� ny�r

Vet�si t�vols�g: ritk�n sz�rjuk

Vet�si m�lys�g: 1 cm

Sork�z: 15 cm

Ritk�t�si t�vols�g: 8 cm

�t�ltet�s: amikor el�rik a 10 cm magass�got

�ltet�si t�vols�g: 35 cm

Sork�z: 60 cm

Begy�jt�s: tavasszal

Ny�ri  k�poszta

Vet�si id�: kora tavaszt�l tavasz k�zep�ig

Vet�si t�vols�g: ritk�n sz�rjuk

Vet�si m�lys�g: 1 cm

Sork�z:15 cm

Ritk�t�si t�vols�g: 8 cm

�t�ltet�s: ha el�rik a 10 cm magass�got

�ltet�si t�vols�g: 35 cm

Sork�z: 60 cm

Begy�jt�s: ny�r k�zep�t�l

�szi k�poszta

Vet�si id�: k�s� tavasz

Vet�si t�vols�g: ritk�n sz�rjuk

Vet�si m�lys�gcm: 1 cm

Sork�z: 15 cm

Ritk�t�si t�vols�g: 8 cm

�t�ltet�s: amikor el�rik a 10 cm magass�got

�ltet�si t�vols�g: 50 cm

Sork�z: 65-70 cm

Begy�jt�s: �sszel

T�li k�poszta

Vet�si id�: k�s� tavasz

Vet�si t�vols�g: ritk�n sz�rjuk

Vet�si m�lys�g: 1 cm

Sork�z: 15 cm

Ritk�t�si t�vols�g: 8 cm

�t�ltet�s: amikor el�rik a 10 cm magass�got

�ltet�si t�vols�g: 50 cm

Sork�z: 65-70 cm

Begy�jt�s: t�len

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s